|
Híreink
2012. X. 27. - Húsz éve hunyt el Bay Zoltán - Húsz éve, 1992. október 4-én halt meg Bay Zoltán fizikus, sok más mellett az első holdradar kidolgozója. Áttörő kísérletétől számítható a magyar űrkutatás kezdete. 1900. július 24-én született Gyulaváriban. Az egyetemet a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakán végezte el. 1926-ban ösztöndíjjal Berlinben dolgozott, ekkor fedezte fel, hogy az aktív nitrogéngáz szabad nitrogénatomokat foglal magában. Hazatérése után, harmincévesen az ország legfiatalabb tanszékvezető professzora lett a Szegedi Egyetem elméleti fizikai tanszékén. Munkatársaival kifejlesztett egy újfajta elektrokardiográf-készüléket, s közel járt a pacemaker megvalósításához is. 1936-ban Magyarország egyik legjobban felszerelt tudományos műhelye, az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának élére hívták meg, ezzel egy időben a Műegyetemen atomfizikai tanszéket hozott létre. A tanszéken a fotonáram mérésére használt ipari célú elektronsokszorozót a fotonszámlálás leggyorsabb eszközévé fejlesztette, ma is ez az elv képezi alapját minden gyors atomszámláló eljárásnak. Később, már az Egyesült Államokban eszközével bebizonyította, hogy elektron-foton ütközések során az energia megmaradásának törvénye nemcsak statisztikus átlagban, hanem 0,00000000001 pontossággal teljesül.
A második világháború alatt a honvédség őt bízta meg a rádiólokátor, azaz a radar kifejlesztésére alakult tudóscsoport munkájának irányításával. Vezetésével 1943-ra sikerült olyan készüléket szerkeszteni, amely már 18 kilométer távolságból észlelte a tárgyakat. Bayban ekkor fogant meg az ötlet, hogy "küldjünk jeleket a Holdra, és nézzük meg, miként érkeznek vissza".
Budapest ostroma után berendezései nagy részét a Szovjetunióba vitték, és bár képesek voltak új berendezést összeállítani, ez - kényszerből - hosszabb hullámon működött, rosszabb volt jel/zaj viszonya. A rendelkezésükre álló energia is kevés volt, a zavaró zaj tízszeresen múlhatta felül a várható visszaérkező jeleket. Bay ezért a visszaérkező jelek összegzését javasolta, és a kísérletek sikerre vezettek. Az eredményeket 1946. február 6-án hozták nyilvánosságra. A kísérlettől függetlenül az amerikaiak szintén végrehajtottak egy hasonló, technológiai megoldásaiban a kedvezőbb feltételek ellenére kezdetlegesebb kísérletet. A kísérletével a radarcsillagászat tudományát megalapozó Bay - aki 1936-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt - 1945-ben az MTA rendes tagja és az Elektrotechnikai Egyesület elnöke lett. A politikai helyzet alakulása azonban egyre reménytelenebbé tette helyzetét, végül egy készülő koncepciós per elől 1948-ban Amerikába emigrált.
Kísérleteit a George Washington Egyetem professzoraként folytatta, 1955-től 1972-ig az Amerikai Méréstudományi Intézet osztályvezetője volt. A fény sebességét vizsgálva kimutatta, hogy az légüres térben független a fényforrástól, a fény erősségétől, frekvenciájától és irányától, a mérő személytől. Bay a lézerfény frekvenciáját és a sokszorta kisebb mikrohullámú generátor frekvenciáját kapcsolta össze, és megalkotta a "fényre szabott métert". A Nemzetközi Méterbizottság 1983-ban fogadta el az általa javasolt definíciót, amely szerint 1 méter az az út, amelyet a fény légüres térben a másodperc 1/229792458-ad része alatt megtesz. Eredményéért megkapta a - harmadszor kiosztott - Boyden-díjat. Amikor 1981-ben az MTA tiszteletbeli taggá választották, erről tartotta harmadik székfoglaló előadását. (Rendes tagságát nem lehetett visszaállítani, mert annak feltétele a magyar állampolgárság, és attól az ötvenes években megfosztották...)
A világhírű tudós emigrációjában is "jó hazafi és a humanista eszmék harcosa" maradt. 1973-ban engedélyezték először, hogy hazalátogasson, ettől kezdve még hajlott korában is rendszeresen megfordult itthon. Szülővárosa, Gyula kitüntetéssel ismerte el érdemeit, tagja volt a Kulturális Alapítvány Erdélyért vezetőségének és az Alföld Alapítvány kuratóriumának. Kilencvenedik születésnapján Washingtonban Göncz Árpád államfő adta át neki a Magyar Köztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendjét. (Forrás: MTI)
1992. október 4-én Washingtonban hunyt el, hamvait kívánságának megfelelően szülőföldjén helyezték végső nyugalomra. Bay Zoltán a washingtoni Magyar Nagykövetség épületében, 1990. szeptember 15-én Göncz Árpád köztársasági elnöktől átveszi a Magyar Köztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórend kitüntetését
2012. X. 27. - Október 4-11. között zajlott a Világűrhét - Az 1999-ben megtartott, ENSZ által Bécsben megrendezett UNISPACE III konferencia ajánlásainak megfelelően világszerte minden év október 4-11. között emlékeznek meg az űrtevékenység szereplőiről, eredményeiről, az űrkutatás történetéről és vívmányairól. Magyarország a kezdetek óta részt vesz a programokban. Noha idén a szokásos "központi" űrkutatási rendezvényekre nem ekkor került sor (Űrnap és Ifjúsági Fórum), a héten számos programot tartottak helyi egyesületi, iskolai, művelődési házi szinten.
2012. X. 27. - Együttes ülést tartott a MŰT és az ŰTT - A Magyar Űrkutatási Tanács és az Űrkutatási Tudományos Tanács 2012. október 3-án együttes ülést tartott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1011 Budapest, Iskola u. 13. alatti címében, immár új összetételében. A tárcaképviselők és szakértők részvételével lezajlott megbeszélés két legfontosabb témája az Európai Űrügynökséggel fennálló kapcsolatok, valamint a magyar-orosz kormányközi űrkutatási együttműködés helyzete volt. Az együttes ülést követően az ŰTT folytatta ülését, a PECS pályázatok szakmai értékelése volt a fő programpont.
2012. X. 27. - Pro Urbe díj a MaSat-1 csapatának - Október 3-i ülésén a Fővárosi Közgyűlés döntést hozott a Pro Urbe Budapest-díj 2012-es díjazottairól. A díjazottak között találjuk a MaSat-1 fejlesztőcsapatát. A díjat előreláthatólag novemberben veszik át a csapattagok. Az elismeréshez gratulálunk, ahogyan ahhoz is, hogy a MaSat-1 a Vega hordozórakétával február 13-án felbocsátott 7 cubesat közül egyetlenként, máig sugározza jeleit a világűrből.
2012. X. 27. - A MŰT és az ŰTT új összetétele - A nemzeti fejlesztési miniszter két, űrkutatási ügyekben tanácsadó/véleményező/javaslattevő testülete, a szakmai kérdéseket tárgyaló Űrkutatási Tudományos Tanács és a stratégiai kérdésekkel foglalkozó Magyar Űrkutatási Tanács megújítására 2012 szeptemberében került sor. Németh Lászlóné miniszter asszony augusztus 16-án kérte fel az érintetteket a tagság elfogadására, illetve tagok kijelölésére. A Magyar Űrkutatási Tanács tagjai:
dr. Ferencz Csaba, a MŰT elnöke
Szabó István L. főosztályvezető (NFM)
dr. Tóth Ferenc tűzoltó dandártábornok (BM)
dr. Hajdú Ferenc mérnök alezredes (HM)
dr. Mihalovics Péter miniszteri biztos, kabinetfőnök (KIM)
dr. Keskeny Ernő miniszteri biztos, főosztályvezető (KüM)
dr. Kardon Béla főosztályvezető (EMMI)
Gerendás János helyettes államtitkár (NGM)
Zboray Zoltán igazgató (VM)
dr. Szegő Károly tudományos tanácsadó (MTA)
dr. Kaiser Tamás elnöki tanácsadó (NFÜ)
dr. Lorencz Kinga főtanácsos (NIH)
dr. Puss Tamás tanácsos (NMHH)
dr. Kerényi Judit csoportvezető (OMSZ)
Solymosi János elnök (HATP)
dr. Bárczy Pál elnök (HUNSPACE)
dr. Szalai Sándor elnökségi tag (MANT)
dr. Almár Iván csillagász, az ŰTT volt elnöke
Bodnár László villamosmérnök
dr. Csapodi Csaba villamosmérnök
Farkas Bertalan űrhajós
dr. Kovács Kálmán matematikus, a MŰT volt elnöke
dr. Pap László, az ŰTT elnöke
dr. Both Előd, a MŰI vezetője
Az Űrkutatási Tudományos Tanács tagjai:
dr. Pap László elnök
dr. Almár Iván csillagász, az ŰTT volt elnöke
Apáthy István villamosmérnök
dr. Ábrahám György gépészmérnök
dr. Frey Sándor csillagász
dr. Kántor Csaba villamosmérnök
dr. Lichtenberger János fizikus
dr. Mika János éghajlatkutató
dr. Nagy Elemér űrorvos
dr. Rontó Györgyi kutató orvos
dr. Roósz András kohómérnök
Solymosi János villamosmérnök
dr. Szegő Károly fizikus
dr. Timár Gábor geofizikus
2012. X. 27. - Magyar nyelvű interjú a ROSA munkatársával - A TVR1 román televízió magyar adásának Tantusz című műsorán a Goliat román cubesatról is szó esett. Az interjú során Irina Ştefănescu, a Román Űrügynökség (ROSA) munkatársa arról beszélt, hogy a műhold fejlesztésekor szerzett tapasztalatokat miképpen tervezik integrálni az egyetemi oktatásba. A Goliatot a MaSat-1-gyel közösen, február 13-án állították Föld körüli pályára. Az interjú a Román Televízió Magyar Adásának honlapján is megtekinthető. A Goliat, Románia első műholdja
2012. X. 27. - Szervezeti változások - A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal "Magyar Űrkutatási Iroda" nevű osztályának három munkatársa: Both Előd, Horvai Ferenc és Simon Gábor (és két szerződéses munkatársa: Hartai András és Molnár Emőke) a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz. Ekkor már a nemzeti fejlesztési miniszter volt a hazai űrkutatás felügyelő minisztere, illetve a miniszter feladat- és hatáskörét szabályozó Korm. rendelet már az ő irányítása alá sorolta a Magyar Űrkutatási Irodát. A MŰI de facto az NFM osztályaként működött ("Űrkutatási Osztály") az Elektronikus Hírközlés, Posta és Információs Társadalom-fejlesztési Főosztályon belül, a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata módosításának ennek megfelelő előkészítése ekkor megkezdődött. Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a de facto önálló Űrkutatási Osztály 2012. szeptember 19-étől a volt Nemzetközi Osztállyal egyesülve: Űrkutatási és Nemzetközi Osztályként működik tovább. Az osztály vezetője Lengyel Péter, a MŰI vezetői feladatait továbbra is Both Előd látja el. Az új SZMSZ szerint az államtitkárság is némi átalakításra került, a korábbi főosztály helyett az "Infokommunikációs Projektmenedzsment Főosztály" (vezetője Lucza Vilmos) látja el az űrkutatási feladatokat. A fenti változások adminisztratívak, a munkában fennakadást nem okoznak, a változásokra megfelelő felkészülési idő állt rendelkezésre.
2012. X. 27. - A honlap ideiglenes leállása - Az elmúlt valamivel több mint egy hónapban honlapunkra semmilyen új anyag nem került fel, amiért a szerkesztők ezúton kérnek elnézést. Lemaradásunk - több lépcsőben - megpróbáljuk pótolni, s az elmúlt időszakban a hazai űrkutatást érintő legfontosabb eseményekről így utólag, beszámolni. Tisztelettel: a szerkesztők.
Fontosabb régebbi híreink
Régebbi híreink Utolsó frissítés: 2015.03.06
|
|