A Magyar Űrkutatási Iroda által meghirdetett „A térségi tervezés új dimenziói: műholdfelvételekből nyert adatok felhasználása” pályázat keretében a Földmérési és Távérzékelési Intézetben olyan új adatok kinyerésével kísérletezünk, amelyek hasznosak lehetnek a térségi tervezés folyamatában és más forrásokból nem vagy csak nagyon nehezen férhetők hozzá.

Az űrfelvételek folytonosan pásztázzák Földünk felszínét, aminek több haszna is van. Egyrészt az egész felszínről (vizsgálatunk szempontjából Magyarország teljes területéről) rövid időközönként ismétlődően képek készülnek, melyekből különböző információk vonhatók ki. Ráadásul időben visszatekintve nem csak adott időtávban bekövetkező változásokat tudjuk kimutatni, hanem a változásokból trendeket állapíthatunk meg a jövőre nézve is.

A térségi tervezés folyamatában elkészítendő dokumentáció igen sokrétű, a demográfiai adatoktól a terület földrajzi adottságaira vonatkozó adatokig terjed. Az űrfelvételek arra alkalmasak, hogy adott időben fennálló felszíni helyzetet rögzítsünk, vagy a területhasználati kategóriákban bekövetkező változásokat figyeljük.

Hagyományos módszerekkel nagyon nehéz valós adatokat gyűjteni a földhasználati kategóriákról és azok változásairól. Ebben a témában megkíséreltük régiónként és országosan a CORINE Land Cover 1990-es és 2000-es adatokra támaszkodva az egyes nagy földhasználati kategóriák változásának nyomon követését és a változások okainak magyarázatát. Ebben a vonatkozásban – régiónként eltérő mennyiségben – a mezőgazdasági területek jelentős csökkenése mutatható ki, ezen belül változó mértékben, de trendszerűen csökkent a bemutatott 10 évben a szőlőültetvények, a gyümölcsösök, a legelők területe (országosan mintegy 45 ezer hektárral). Ugyanakkor megfigyelhető az erdők területének jelentős növekedése (mintegy 55 ezer hektárral). Ez utóbbi változás összefüggésben van az erdőgazdálkodásban folyamatosan végzett erdőműveléssel (kitermelés és új telepítések), de az erdők által elfoglalt területek egy része a korábban mezőgazdasági földeken valósul meg.

Vizsgálatunk tárgyát képezte az autópályák hatásának kimutatása különböző puffer-területeken (2 km és 20 km széles sávok). Nyilvánvaló lett a vizsgálatokból, hogy az autópályák mentén bekövetkezett változások csak kismértékben hozhatók összefüggésbe az autópályák építésével. Az autópályák sokkal nagyobb területen (nagy régiókban) fejtik ki infrastrukturális, ipari és kereskedelmi fejlesztési hatásukat. Az utak mentén néhány zöldmezős beruházás építkezését lehet kimutatni csupán, ill. egyéb, esetleg az útépítéssel nem összefüggő változást.

Külön vizsgálat tárgya volt a Tisza mentén, ill. a Tisza hatáskörzetében az árvízi és belvíz elöntések hatása. Ebben a témában – úgy gondoljuk – hogy az aktuális elöntéseket kell vizsgálni és összehasonlítani. A dolgozatban egyetlen Landsat TM képet osztályoztunk a vízfelszínekre és a vízzel átitatott, belvizes területekre. Ezek visszamenőleg is vizsgálhatók, amennyiben kiválasztjuk a leginkább érintett időszakokat.

A dolgozatban feldolgozott adatokat alkalmasnak ítéljük a térségi tervezésben kidolgozásra kerülő dokumentációk bővítésére. Ezekkel az adatokkal jobban megalapozhatók lesznek a szükséges fejlesztési tervek, melyek a térségi tervezés végső céljai.

A kutatási témát a Távérzékelési Központ osztályvezetője, dr. Csató Éva vezeti.