Végrehajtotta az első súlytalansági repülést a magyar egyetemistákból álló SpaceBeer csapat. Az ESA (Európai Űrügynökség) által kilencedik alkalommal meghirdetett tudományos diákkisérletben először vettek részt magyar egyetemisták. A franciaországi Bordeuxban az elmúlt másfél hétben francia, angol, német, holland, spanyol, olasz, norvég, svéd egyetemek diákjaival közösen készültek a súlytalansági repülésre. A speciálisan átalakított Airbus 300-as repülőgép fedélzetén 22 másodpercig tudnak súlytalanságot (nulla g-t) előállítani.

A Miskolci Egyetem, az ELTE és a BME diákjaiból álló csapat fémhab kísérlettel készült a repülésre. A kísérleti berendezést a KFKI AEKI (Központi Fizikai Kutató Intézet Atomenergia Kutató Intézete, Budapest) szerelték össze a diákok, az első magyar diák súlytalansági kísérletet támogatja a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) is. A bordeauxi utolsó biztonsági ellenőrzésen egy elektromos hiba miatt a berendezés végül az idén nem repülhetett. A diákok viszont repülhettek és tudományos kísérleteket is végezhettek a mikrogravitációs repülésen.

A franciaországi Bordeaux repülőteréről szeptember 13-án reggel 8.30-kor szállt fel a Novespace által üzemeltetett, speciálisan átalakított Airbus 300-as repülőgép. Az ESA (Európai Űrügynökség) által finanszírozott diákkísérletekben először vettek részt magyarok. Dianiska Balázs a budapesti ELTE csillagász szakos hallhatója a repülés során egy nemzetközi kísérlet-sorozatban vett részt. Az olasz-német és magyar diákok egy orvosbiológiai kísérletben azt vizsgálták, hogy miként változik meg az ember színlátása a súlytalanságban.

A parabola pályán repülő Airbusz 300-as fedélzetén 22 másodpercig tudnak súlytalanságot előidézni. A diákkísérletek alkalmával 30 ilyen repülésre kerül sor. Ez kellő időt biztosít a bonyolultabb kísérletek végrehajtásához. A magyar diákok a fémhab viselkedését, olvadását és ismételt megszilárdulását szerették volna vizsgálni az erre a célra épített berendezésükkel, ám a biztonsági ellenőrzések során egy elektronikus hiba lépett fel, ezért nem engedték a kísérlet végrehajtását a súlytalansági repülés során. A probléma ellenére mind az ESA, mind a Novespace mérnökei sikeresnek tartják a magyar kísérletet. A csapat tagjai és annak témavezetője Babcsán Norbert pedig egyértelműen a súlytalansági kísérletek folytatása mellett döntött. A fémhab kísérlet – lévén, hogy diákkísérlet ellenére is tudományos jelentőségű eredmény várható tőle – jó eséllyel pályázhat újabb parabola repülésre. A következő parabolarepülés előkészítésére a csapat újabb hallgatók bevonását tervezi.

Az olasz-német kooperációban folyó orvosbiológiai kísérletbe könnyen be tudtak kapcsolódni a magyar diákok, hiszen a korábbi workshopon, illetve a bordeauxi tesztek alkalmával már megismerkedtek a berendezéssel. A súlytalansági repülés során így „kísérleti nyulai” és a berendezés kezelői is voltak a magyar diákok.

A magyar űrkutatásban és tudományos életben először fordult elő, hogy diákok ilyen komolyságú programba be tudtak kapcsolódni. A kemence megépítése és a repülésen szerzett tapasztalataik pedig minden bizonnyal a saját tudomány karrierjük és a további hasonló magyar kísérletekhez jó alapot adhat.

A repülőgép fedélzetén szeptember 13-án Dianiska Balázs az ELTE csillagász hallgatója és Németh Csaba újságíró repülhetett. Az első magyar súlytalansági diákkísérletről ugyanis dokumentum film készül, amely a kezdetektől nyomon követi a magyar csapat munkáját.

Az első súlytalansági repülés probléma mentesen, sikeresen lezajlott. Az Atlanti-óceán felett végzett parabola repülések során az Airbus 300-as 7800 méteres magasságból 6100 méterig zuhan. A parabola pályán 22 másodpercig súlytalanság (nulla g) van, míg az emelkedési szakaszokban 2g-s terhelés éri az utasokat. A repülés nem kockázat mentes, ezért a magyar csapatnak is szigorú orvosi ellenőrzéseken kellett átesnie. Magyarországon a kecskeméti Repülőorvosi Kutatóintézetben már korábban, Bordeauxban pedig közvetlenül a repülés előtt vettek részt orvosi vizsgálaton.

Dianiska Balázs szerint „felejthetetlen és semmi máshoz nem fogható érzés a súlytalanság. A kísérletünk sikeres volt. Annak ellenére sem vagyok csalódott, hogy az általunk épített „űrkemence” nem repülhetett, hiszen a repülőgép fedélzetére feljutott berendezések közül sem működött mindegyik. De az űrkutatás már csak ilyen…” A mai parabola repülés során 13 berendezést repült, ám kettőnél nem tudták végrehajtani a tervezett kísérletet, mert az eszközök meghibásodtak.

Szeptember 14-én Vincze Miklós az ELTE fizika szakos hallgatója vett részt a súlytalansági repülésen.

Németh Csaba
Fotók: © photo ESA/A.Le Floc’h

A repülésről készült videó honlapunról letölthető.