Napjaink környezeti változásainak nagyobb részét az emberi tevékenység határozza meg, a természet erejéből bekövetkező változások (pl. erdőtüzek, árvizek, aszály) pedig jelentősen befolyásolhatják az ember életminőségét, meghatározzák feladatait. A környezet-politikai döntések megalapozásához olyan környezeti mutatókra van szükség, amelyek segítségével eldönthető, hogy melyek a legsürgősebb teendők, milyen tevékenységeket célszerű tiltani vagy támogatni, illetve egy-egy támogatási forma meghozta-e a kívánt eredményt. Míg a felszínborítás térképeket „pillanatfelvétel”-nek tekinthetjük, amelyek egy-egy időpontra térbeli leltárként tartalmazzák, pontosan mivel is gazdálkodhatunk, a felszínborítás-változás adatbázisok a környezetünkben zajló folyamatokat tükrözik. Ez utóbbi információnak egyre fontosabb szerepe van a környezeti mutatók kiszámításánál is.

Az Európai Közösség az összehangolt környezeti- és agrárpolitika szakmai megalapozásának támogatására az 1980-as évek közepén indította be az európai felszínborítás térképezését célzó programját, a CORINE Land Cover (CLC) projektet. Az első felmérést, bár időben a ’80-as évek közepétől a ’90-es évek végéig húzódott, összefoglalóan CLC1990 néven említjük. A második felmérést az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) koordinációjával végezték el, ez a 20001 év felszínborítását tükrözi (CLC2000), valamint elkészült a felszínborítás két felmérés közötti (1990-2000) megváltozását tartalmazó adatbázis is (CLC-változás1990-2000).

Hazánk mindkét felmérésben részt vett, a CLC1990-et a PHARE Regionális Környezeti Program keretében és finanszírozásával, a CLC2000 és CLC-változás adatbázisok pedig az EEA és a KvVM közös finanszírozásával készültek el a Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI). A FÖMI munkatársai az EEA által létrehozott Európai Felszínborítás Témaközpont (ETC-TE) tagjaként részt vettek az európai CLC2000 projekt szakmai előkészítésében, koordinálásában valamint minőség-ellenőrzésében is.

Az EEA 2007-ben a GMES program keretében (GMES FTS Land Precursor) indította útjára a harmadik CLC felmérést, amelynek eredménye a 20061 év felszínborítását tükröző CLC2006 adatbázis, valamint a felszínborítás 2000-2006 közötti változását tartalmazó adatbázis (CLC-változás 2000-2006) lesz. A korábbiakhoz hasonlóan a térképezést a résztvevő országok végzik, a szakmai előkészítést, koordinációt és ellenőrzést az Európai Földhasználat és Tér-Adat Témaközpont (ETC-LUSI, az ETC-TE utódja) végzi, ennek a FÖMI továbbra is tagja. A GMES FTS Land Precursor program keretében két nagyobb (20m) felbontású raszteres adatbázis is készül az erdők, illetve a talajfedettség (soil-sealing) európai lehatárolására. Ezt a munkát központosítva végzik, a tagországok szerepe itt az ellenőrzés. A mindenki számára térítésmentesen elérhető Európai adatbázisok várhatóan 2009-ben készülnek el.

Az EEA a résztvevő országoktól, így Magyarországtól is, az alábbi feladatok megoldását várja:
• A CORINE felszínborítási változások térképezése 2000 és 2006 között
• A 2006-ra vonatkozó CLC adatbázis előállítása
• A nagyfelbontású beépítettség (talajfedettség) adatbázis ellenőrzése

A Földmérési és Távérzékelési Intézet a környezetvédelmi és vízügyi előirányzatokból a „Magyar Űrkutatás Fejlesztése” célú programok megvalósítására biztosított támogatásával végezte el a CLC2006 adatbázisok előállítását az ország területének 35%-ára. A vizsgált területen 2000 és 2006 között 4 567 db 5 ha-nál nagyobb felszínborítás változást találtunk, ezek összesen az eddig vizsgált terület 2,85%-át teszik ki.

Az ábrán látható, hogy a felszínborítás változások azokon a területeken a legsűrűbbek, ahol egyébként is nagy a felszínborítás változatossága, mint például a Kiskunság és a Nyírség területén. A felszínborítás-változás adatok nyújtotta információ jóval összetettebb, mint amit két rögzített időponthoz köthető felszínborítás-térkép nyújtana. A nettó változások kimutatása mellett lehetőséget biztosít a változások dinamikájának mérésére is. A tér-adatokból számított statisztikákat meghatározó módon befolyásolja a vonatkozási terület, amelyre a statisztikát számítják. Természeti folyamatok összehasonlításához természetes határokra (pl. vízgyűjtőterület, természetes élőhelyek) van szükség, míg például gazdasági vonatkozású statisztikákat inkább adminisztratív határokkal megadott területekre számítunk. Bár a következő ábrán látható grafikon vonatkozási területe nem egyezik ezzel a logikával (az eddig feltérképezett területekre számítottuk), néhány jellemző folyamat leolvasható a grafikonról:

A legnagyobb dinamikát az erdőterületek változásai mutatják (fakivágás és erdőtelepítés), amely az erdőgazdálkodás természetes velejárója. Mindazonáltal az erdőterületek összessége nagymértékben növekedett is 2000 és 2006 között.

A mezőgazdasági területeken szintén jelentős változások zajlottak, a részletesebb statisztikákból kiderül, hogy az erős dinamikát a szántóterületek felhagyása vagy művelésbe vonása okozzák elsősorban, de igen nagymértékű a mezőgazdasági területek összességének csökkenése. Hová tűnhetett ez a terület? Egyik részét erdősítették, jelentős részét azonban a mesterséges felszínek foglalják el, amely jelenthet beépítést, új lakó vagy ipari/kereskedelmi területeket, de éppen bányaterületet is.

Megfigyelhető még a vízfelületek határozott növekedése is. A tér-adatok elemzése során kiderül, hogy az új létesítésű halastavak mellett sok kavics-bánya tó is létesült a területen az autópálya építkezések következményeképpen.

Maucha Gergely
CLC2006 projektvezető