Mindezeket figyelembe véve a CoRoT program legjelentősebb felfedezése lehet, hogy a Naphoz hasonló csillagok aktivitása nagyobbnak tűnik központi égitestünkénél! Ez felveti a kérdést, hogy Napunk különlegesnek számít-e a csillagok között. Ha a válasz igen, ezt a tényezőt is figyelembe kell venni, amikor más csillagok körüli bolygókon kialakuló élet lehetőségével foglalkozunk. A Naphoz hasonlóan a vörös óriás csillagok esetében is várunk oszcillációkat. A két fő kérdés velük kapcsolatban, hogy csak sugárirányban történő (radiális), vagy ún. nemradiális oszcillációkat is mutatnak (ilyenkor horizontális irányú mozgások történnek a csillagban, nem marad teljesen gömbszimmetrikus), illetve hogy mekkora ezek élettartama. A CoRoT rendkívül pontos mérései azt mutatják, hogy mind radiális, mind nemradiális módusok gerjesztődnek, és ezek élettartama a hónapos nagyságrendbe esik. A CoRoT űrtávcső áttörést hozott a közepes tömegű változócsillagok (pl. delta Scutik, gamma Doradusok) asztroszeizmológiájában is. A CoRoT minden eddigi megfigyelésnél pontosabb, – több mint százszor kisebb zajszinttel rendelkező – méréseket tud végezni, így sokkal több pulzációs módus megfigyelésére nyílt lehetőségünk. Ezek eloszlásában kereshetünk reguláris szerkezetet, illetve a hosszú, 150 napos adatsorokkal nyomon követhetjük a pulzációs amplitúdókban bekövetkező változásokat is. Az eddigi eredmények megdöbbentőek: több száz (ezer) frekvenciát is lehetett azonosítani a csillagok fényességváltozása alapján (a CoRoT előtt még hosszú adatsorokkal is valamivel száz alatt volt a talált frekvenciák maximális száma egyes változócsillagoknál). Az, hogy ezek mind a csillag pulzációjához tartoznak-e, még vizsgálat tárgyát képezi. Amennyiben valódi pulzációs frekvenciákról van szó, a jelenség elméleti magyarázatára is szükség lesz. Ilyen nagy számú frekvencia azonosítása történt a HD 50844 delta Scuti csillag esetében is, mely csillag észlelésében a magyar csoport is részt vett a CoRoT méréseit előkészítő munkája során. Szintén magyar részvétellel is történt a HD 180642 béta Cephei típusú változócsillag földi megfigyelése. E csillag esetében csak 8 frekvenciát sikerült azonosítani a CoRoT mérései alapján, de több kis amplitúdójút most első alkalommal, továbbá a pulzációban bekövetkező időbeli változásokra is fény derült. A CoRoT nem csak egyedi csillagok tanulmányozására alkalmas, de találtak több olyan pulzáló változót is, amely fedési kettős rendszerben helyezkedik el. Ezekben lehetőség van a komponensek fizikai paramétereinek meghatározására, ami segítséget jelent a pulzáció vizsgálatában is.

A CoRoT projekt másik fő célja a csillagok igen kismértékű, jellegzetes fényességcsökkenéséből körülöttük keringő bolygó(k) jelenlétének kimutatása. 2007-2008-ban 5 ilyen, ún. tranzit jelenséget sikerült felfedezni (CoRoT-Exo-1b, 2b, 3b, 4b, 5b exobolygók). A Szimpóziumon bejelentésre került további két exobolygó felfedezése: CoRoT-Exo-6b és 7b. Az igazi szenzációt a 7b jelű kísérő jelenti: míg a CoRoT-Exo-1b - 6b bolygók gázóriások, addig a CoRoT-Exo-7b sugara mindössze 1,7-szerese a Földének, amivel ez az eddig felfedezett legkisebb exobolygó! A planéta kb. 20 óra alatt kerüli meg Naphoz hasonló csillagát, és mivel elég közeli pályán kering, hőmérséklete 1000-1500 K körül lehet. A bolygó sűrűségét még vizsgálják, de úgy tűnik, a Földhöz hasonlóan kőzetbolygó, melynek felszínét a nagy hőmérséklet miatt folyékony láva boríthatja, a víz pedig vízgőz formájában lehet jelen. A CoRoT exobolygó-felfedezések más szempontból is nagy jelentőségűek: a 2b jelű forró Jupiter-típusú kísérő központi csillagának aktivitását úgy tűnik, befolyásolja a bolygó, ami egy csillag-bolygó mágneses kölcsönhatást sugall. A 3b jelű kísérő pedig kb. 20 Jupiternek megfelelő tömegével és ehhez képest mindössze jupitenyi méretével a hiányzó láncszemet képviselheti a barna törpe csillagok és a bolygók között. A CoRoT adatbázisában további exobolygó-jelöltek is vannak, ezek megerősítésére földi bázisú megfigyelések is folynak.