Az Európai Űrügynökséget létrehozó Alapokmányt 1975-ben írta alá 11 európai ország kormánya, a már korábban meglévő űrkutatási (ESRO) és a rakétafejlesztési (ELDO) szervezet egyesítésével. Feladata a közös európai űrkutatás megszervezése, űreszközök kiválasztása, európai hordozóeszközök fejlesztésének támogatása, és az európai emberes űrrepülési programok irányítása. Azóta az ESA-nak 15 tagállama lett (Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Svédország, Ausztria, Norvégia és Finnország és Portugália). Amint az iménti felsorolás mutatja, Luxemburg és Görögország kivételével az összes EU tagállam tagja az ESA-nak, illetve két nem EU-tag, nevezetesen Svájc és Norvégia is tagja a szervezetnek. [Megj.: 2005-ben Görögország és Luxemburg is csatlakozott az ESA-hoz, a 2004-ben csatlakozott 10 új EU-tagállam közül Magyarország 2009-ben szeretne az ESA tagjává válni.]

Az ESA nemzetközi kormányközi szervezet, amely sajátos mentességekkel és kiváltságokkal rendelkezik. Így például az ESA keretében végzett hivatalos tevékenység mentes minden adótól, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban, vagy szerződéses államban végzik a tevékenységet. A tevékenység eredménye képpen létrehozott eszköz, műszer, berendezés mentes minden kiviteli és behozatali vámtól. Az ESA dolgozói diplomáciai mentességet élveznek, fizetésük és egyéb juttatásaik adómentesek.

Az ESA kormányközi jellegének fontos következménye, hogy döntéseit tagállamai delegáltjain keresztül hozza, vagyis az egyes döntések a tagállamok akaratát tükrözik. A tagállamok delegáltjai, támaszkodva saját kormányuk űrkutatási menedzsment tevékenységére, stratégiájára, a döntések meghozatalakor érvényesíteni tudják országuk iparának és akadémiai szektorának igényeit.

Az ESA felépítéséről, működésének kereteiről az alapító szerződés, az ESA Alapokmány (link az ESA honlapra) rendelkezik. Az Ügynökség legfőbb döntéshozó szerve a Tanács, amely vagy miniszteri szinten, vagy delegáltak szintjen ül össze (Ministerial Council, vagy ESA Council). A Tanács fogadja el a stratégiai dokumentumokat, jóváhagyja a programokat, a költségvetést, és a szervezet alapvető működését meghatározó jogi dokumentumokat (Terms of Reference and Rules of Procedure, Staff Regulation, Financial Regulation).

A Tanács, mint fő politikai döntéshozó szerv, munkájának szakmai alapját négy bizottság (Tudományos programok bizottsága, Adminisztratív és pénzügyi bizottság, Iparpolitikai bizottság és Nemzetközi kapcsolatok bizottsága) és az alkalmazási programonként létrehozott program tanácsok jelentik. A bizottságokban és program tanácsokban a tagállamok delegáltjaikkal képviseltetik magukat.

Az Ügynökség tevékenységének végrehajtását a Főigazgató (Director General) irányítja. Munkáját adminisztratív apparátus segíti, 8 igazgatóságra szétbontva. Az igazgatóságok egyrészt a fő programok alapján szerveződnek (pl. tudományos programok igazgatóság, földmegfigyelési programok igazgatóság), valamint természetesen az adminisztratív, jogi és egyéb támogató tevékenységeknek is van egy-egy igazgatósága. Az egyes igazgatóságokon belül számos főosztály és osztály található. Az ESA-nak több mint 17oo rendes állományú alkalmazottja van, amelyet több száz szerződéses alkalmazott egészít ki.

Az ESA az intézményeinek sajátos hálózatát alakította ki. Az ESA adminisztratív központja (ESA HQ) Párizsban van. A technikai és kutató-fejlesztő központ (ESTEC – European Space Research and Technology Centre) a hollandiai Noordwijkban található, az európai űreszközök működésének földi irányítását végző központ (ESOC – European Space Operation Centre) pedig a németországi Darmstadtban. Az olaszországi Frascatiban található ESRIN (European Space Research Information Network) az információs központ és a földmegfigyelési tevékenységek központja. Az űreszközök kilövő állomása a Francia Guyanai Kourou-ban van. Műholdról érkező adatok fogadására alkalmas berendezések vannak még Svédországban, Ausztráliában, Franciaországban és Spanyolországban is.

Az ESA kibővítése

Az ESA-t eredetileg 11 ország hozta létre 1975-ben. Ezt követően Norvégia, Ausztria, Finnország, és végül pár éve Portugália csatlakozott az ESA Alapokmányához. Az ESA jelenleg egy újabb bővítési hullám előtt áll. Görögország pár hónap óta hivatalos tagjelölt, és előre láthatólag 2-3 éven belül taggá válhat. Négy közép- és kelet-európai ország (Magyarország, Csehország, Lengyelország és Románia) 2000-ben jelezte, hogy szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait az Ügynökséggel, felvetve a jövőbeni csatlakozás lehetőségét. Mindegyik említett ország (Magyarország 1992. óta) ún. együttműködési keret-megállapodással rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy ESA programban az adott ország részt vegyen. Azonban nyilvánvaló volt, hogy ezen együttműködési szinthez képest a taggá válás túl nagy lépés volna, mivel az országok nem tudják vállalni a csatlakozással járó anyagi terhet, valamint űriparuk sincs felkészülve az ESA diktálta versenyre. A helyzet megoldására az ESA felajánlotta az ún. ECS programot (European Cooperating States), amely átmeneti felkészülési időt biztosít a taggá válásra. Ezen átmeneti időszak alatt (5 év a szerződés szerint) a résztvevő országok folyamatosan bekapcsolódhatnak szinte az összes ESA programba, megismerhetik az Ügynökség működési mechanizmusát, szabályait, és a technológiai kritériumokat. Az ECS megállapodást Magyarország írta alá elsőként 2003. április 7-én. Csehország 2003. november 24-én csatlakozott a programhoz.

Dr. Patkós Enikő: Az ESA ECS programjának technomenedzsment és innovációs kérdései, Szakdolgozat, 2003.