A magyar – ESA kapcsolatok eddigi 11 évét két kormányközi megállapodás, nevezetesen az Általános együttműködési megállapodás, és a PRODEX programban való részvételt lehetővé tevő megállapodás fémjelzi. Mindkét szerződés 2003. november 5-én, a magyar – ESA ECS Megállapodás hatályba lépésével vesztette hatályát, lezárva egy sikeres időszakot, és utat nyitva a kapcsolatok sokkal szorosabb formájának, és az ESA csatlakozás mielőbbi megvalósulásának.

a) Általános együttműködési megállapodás (General Framework Agreement)

A ’80-as évek végére, párhuzamosan a politikai változásokkal és a gazdaság átalakulásával, nyilvánvalóvá vált, hogy az Interkozmosz struktúra nem tud tovább működni az új feltételek között, úgyhogy a résztvevő országok a program befejezése mellett döntöttek. Szinte azonnal ezt követően nyitottak az országok az ESA irányába, és megszületett az első ESA - Szovjet Együttműködési megállapodás (1990. április 25. ESA – USSR Agreement on Cooperation in the Field of the Exploration and Use of Outher Space for Peaceful Purposes), amely ezután modell megállapodása lett az ESA többi országgal megkötött kétoldalú, kormányközi megállapodásnak. A soron következő megállapodást az ESA Magyarországgal kötötte meg 1991-ben. (Románia 1993. július 6., Lengyelország 1994. január 28., Csehország 1996. november 7.)

Magyarországnak tehát több mint tíz év óta van hivatalos kapcsolatban az Ügynökséggel. Az együttműködés jogi keretét az 1991-ben Velencében megkötött, és azóta kétszer meghosszabbított Általános együttműködési megállapodás jelenti. A megállapodást a 93/1997. (VI.5.) Korm. rendelet hirdette ki (93/1997. (VI.5.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Európai Űrügynökség között Velencében, 1991. április 10-én aláírt, a világűr békés célú kutatásában és felhasználásában való együttműködésről szóló egyezmény kihirdetéséről).

A Megállapodás megkötésével Magyarország nem került állandó intézményes kapcsolatba az ESA-val, eseti jelleggel folyt a kapcsolat fenntartása, a szerződés szövege szerint „szükség szerinti magas szintű találkozókon, de legalább kétévente”.

A kialakult együttműködés területei a következők voltak:
- naprendszer-kutatás;
- űrcsillagászat;
- asztrofizika;
- Nap-Föld rendszer fizikája;
- földmegfigyelési kutatások és alkalmazások a környezetvédelemben;
- kozmikus meteorológia és geodézia;
- kozmikus orvos-biológia;
- mikrogravitációs alapkutatások;

Az együttműködés lehetséges formáit a Megállapodás a következők szerint határozta meg:
- rendszeres konzultációk;
- közös projektek kifejlesztése;
- ösztöndíjak odaítélése;
- szakemberek cseréje specifikus kérdések vizsgálata céljából;
- közös szimpóziumok és konferenciák;
- adatok cseréje az ESA ESIS hálózaton keresztül;

Az együttműködés gyakorlati megvalósításának módjáról a Megállapodás nem rendelkezik, hanem a felekre bízza, hogy minden egyes esetre speciálisan kialakítsák a rendezésmódot. A tevékenységek költségeinek rá eső részét mindegyik fél maga állta.

A Megállapodás keretében tehát tudományos kutatást, főként alapkutatási tevékenységet végeztek a magyar tudósok a fentebb felsorolt területeken, közös projektek keretében. Ipari technológia fejlesztéséhez kötődő tevékenységet nem végeztek, így az ESA ilyen jellegű tevékenységéhez nem jutottak közelebb. A Megállapodás elsődleges jelentősége az volt, hogy legalább a tudományos kutatás területén megnyitotta az utat a magyar kutatók előtt, ízelítőt adva az Interkozmoszhoz képest gyökeresen máshogyan működő szervezet tevékenységéből. Lehetőséget adott a kutatók és kutatóhelyek közötti együttműködés addig létező szintje bővítésének, bevonta a magyar kutatókat a nyugat-európai tudományos életbe.

A Megállapodás első pár éve alatt a magyar űrkutatás bebizonyította, hogy érett egy magasabb szintű együttműködésre is, és bekapcsolódásának jóváhagyását kérte az ESA egyetlen választható tudományos programjába, a PRODEX programba (a PRODEX kivételével az összes tudományos program kötelező programja az ESA-nak). A belépést jóváhagyó megállapodást 1998-ban írták alá a felek, ezzel Magyarország lett az első ország a régióból, amely teljes jogú tagként részt vehetett egy ESA programban. A programrészvételt lehetővé tevő együttműködési forma az ESA nemzetközi kapcsolatokat meghatározó szerződési típusai között az általános együttműködési megállapodáshoz képest egy sokkal magasabb, tartalmasabb szintjét jelenti az együttműködésnek. Ha súlyozzuk e szerződéses típusokat, a következő sorrendet lehet felállítani: általános együttműködési megállapodás, részvétel egy ESA programban, társult tagsági viszony, tagság. A PRODEX programban való részvételt biztosító megállapodás az Általános együttműködési megállapodással hatályát fenntartva, azzal párhuzamosan lépett hatályba.

b) A PRODEX tagság

Az együttműködés speciális formája kezdődött meg a PRODEX programhoz történt csatlakozással. A program létrehozását Svájc kezdeményezte 1986-ban, a kis országok űriparának fejlesztése érdekében. A program célja, hogy az Ügynökség által kiválasztott intézetek és egyetemek K+F tevékenysége és az ipar gyártási tevékenysége között megteremtse a kapcsolatot, összekötve őket egy közös technológiai projektben. Az intézetek és egyetemek tudományos űrmissziók kísérleti eszközei, berendezései, műszerei fejlesztésének K+F részét végzik el, míg az ipari cégek legyártják az akadémiai szektor által kifejlesztett eszközt, műszert. Ennek érdekében az ESA K+F szerződéseket köt az egyetemekkel és kutató intézetekkel, a gyártásra pedig ipari szerződéseket a vállalatokkal.

A programban részt vett Ausztria, Belgium, Dánia, Írország, Norvégia, Svájc, Magyarország és Csehország. Az utóbbi két ország részvétele a programban kivételes volt, ugyanis a program eredetileg csak ESA tagországok számára állt nyitva. Magyarországra, és a programhoz később csatlakozott Csehországra a többi részvevőhöz képest kedvezőbb feltételek voltak érvényesek. A PRODEX program keretében a résztvevő országok vállalták meghatározott pénzösszeg évenkénti befizetését. Ezen összeg nagy része visszapályázható volt a nemzeti vállalások teljesítésére. A visszapályázható összeg nagyságának kiszámítása az általános ESA szabályrendszer alapján történt, tehát az adminisztratív költségek levonása után fennmaradó összeg teljesen a tudományos kutatások és az azzal kapcsolatos ipari megrendelésekre volt fordítható. A pályázás az általános ESA szabályok alapján történt, tehát a beszerzések alapja a versenypályáztatás volt. Magyarország és Csehország esetében az általánostól eltérő szabályok érvényesek a pályáztatási rendre. Mindkét ország számára garantálva volt, hogy a befizetett összeg egészére – az adminisztrációs költség levonása után – szerződést köt a kiválasztott kutató intézetekkel az Ügynökség, kikerülve az egyébként alkalmazandó versenyeztető pályáztatást. Ennek érdekében a PRODEX megállapodás meghatározta azon ESA programokat, és benne a konkrét tevékenységet, amelyekre az ESA szerződést kötött a magyar intézetekkel és iparral. A PRODEX részvételen keresztül a magyar űrkutatók többek között a Rosetta, Cluster, és az ERS/ENVISAT programokhoz tudtak kapcsolódni tevékenységükkel.

A PRODEX programban való részvételünk állandósított intézményes kapcsolatok irányítása alatt zajlott. A programért felelős PRODEX iroda képviselői évente többször jöttek Magyarországra a szerződéses kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére. Magyarország egy delegálttal részt vett a PRODEX programban résztvevő országok éves megbeszélésén, valamint szavazati joggal részt vehetett az ESA Tanács üléseinek PRODEX-re vonatkozó részein.

További információk a PRODEX programról:
http://esapub.esrin.esa.it/bulletin/bullet91/b91olth.htm

Dr. Patkós Enikő: Az ESA ECS programjának technomenedzsment és innovációs kérdései. Szakdolgozat, 2003.