Háttéranyag a sajtó részére

Az EURISY Szövetség az UNESCO-val és a norvég NAROM-mal közösen meghirdetett tudományos-fantasztikus novellapályázatán magyar fiatalok előkelő helyezéseket értek el. A "Földtől az X bolygóig" címmel meghirdetett pályázatot két korcsoportban, a 12-14, illetve a 15-17 évesek kategóriájában bírálták el. A szerte Európából érkezett diákpályázatok közül négy magyar sci-fi-t küldött tovább a Magyar Asztronautikai Társaság bírálóbizottsága. Közülük ketten, Nagy Krisztián és Tálas András dobogósok lettek. Nagy Krisztián a 12-14 éves korosztályban első, Tálas András a 15-17 évesek között harmadik helyezést ért el.

A pályázatról

Az 1992-re meghirdetett Világűr Nemzetközi Éve alkalmából az európai szervezések lebonyolítására megalakult, de azóta is tevékenykedő EURISY (European Association for the International Space Year), az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezete), valamint a Norvég Űrkutatási Oktatóközpot (NAROM) közösen hirdették meg európai és észak-amerikai diákok részére “A Földtől az X bolygóig” című tudományos-fantasztikus novellapályázatukat a 12-14, illetve a 15-17 éves korosztályok számára. Mivel a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) 2001 óta tagja az EURISY-nek, magyar diákok is pályázhattak.

A pályázat a világűr békés célú kutatásának fontosságára szerette volna felhívni a fiatalok figyelmét. A pályázók feladata volt elképzelni és leírni az űrkutatás jövőbeli fejlődését, a műszaki fejlesztéseket, a tudományos felfedezéseket vagy a világűrbeli életet. A legfeljebb 1000 szó terjedelmű, anyanyelven megírt pályázatot 2005. május 15-ig kellett beküldeni az egyes országok hazai koordinátoraihoz. Hazánkban ez a szervezet az űrkutatási ismeretterjesztésben nagy szerepet vállaló Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) volt. A MANT gondoskodott a pályamunkák elbírálásáról és négy pályázat továbbküldéséről, míg a Magyar UNESCO Bizottság az írásművek angolra fordítását vállalta magára. (Az eredeti pályázati kiírás angol nyelven is olvasható.)

A MANT-hoz összesen 15 magyar nyelvű pályamű érkezett belföldről és határainkon túlról. A Társaság bírálóbizottsága végül négyet juttatott tovább a nemzetközi döntőbe: a 12-14 éves kategóriában, Nagy Krisztián (Egyházgelle, Szlovákia): A Fekete Semmi, illetve Gurubi Gina (Budapest): Meghódítjuk a Marsot című munkáját, a 15-17 éves korcsoportban pedig Tálas András (Pomáz): Barron és Wittmann Zsuzsanna (Sopron): Utolsó remény című novelláját.

Bár az eredetileg júliusra tervezett döntésre egy hónappal később került sor, a magyar diákoknak megérte várni. A 12-14 éves korosztályban Nagy Krisztián első, a 14-15 éves korosztályban Tálas András harmadik helyezést ért el. Az első helyezett jutalma egy digitális fényképezőgép, de a 2. és 3. helyezettek sem maradnak jutalom nélkül. Nagy Krisztián Egyházgellén (Holice, Szlovákia) a helyi magyar tanítási nyelvű iskola diákja, Tálas András pedig a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban tanul.

Az EURISY-ről

Az EURISY 1989-ben alakult meg a Világűr Nemzetközi Évének (1992) európai szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtására. A nemzetközi szervezet az Európai Közösségtől (1992-től az Európai Uniótól) függetlenül, az összes európai országgal kapcsolatot kívánt kiépíteni. Komolyabb kapcsolat alakult ki az ESA-val és a francia CNES-szel, az EURISY központja is Párizs lett.

Az Európai Unió 2004-es bővítése az EURISY számára is mérföldkövet jelentett, hiszen az ESA és az EU közeledésével az új EU-tagállamokban az Unió révén lehetőség nyílt a nemzetközi űrkutatásban való komolyabb részvételre. Hiszen az EU-n belül kiemelt hangsúlyt kap a környezetvédelmi és biztonsági célú, globális (műholdas) megfigyelőrendszer (GMES, Global Monitoring for Environment and Security), az első műholdját idén indítandó Galileo műholdas helymeghatározó rendszer, továbbá a műholdas távközlés. E három témában az EU a VI. kutatás-fejlesztési keretprogramban támogatja a tagországokban folyó kutatás-fejlesztési tevékenységet. Mivel azonban a csatlakozó 10 új tagállamból csak Csehország és Magyarország, a csatlakozni szándékozók közül pedig Románia tagja az EURISY-nek, szervezet szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait az új EU-tagokkal (akárcsak a mediterrán térség országaival).

A Szövetség – amelynek olyan nemzetközi szervezetek is tagjai, mint az ESA, az EUMETSAT, az EUTELSAT, az UNESCO és az Európa Tanács – az űrtevékenység ismertségéért és elismertségéért dolgozik. Felhívja a politikai és ipari döntéshozók figyelmét az űralkalmazások stratégiai jelentőségére. Új informatikai eszközökkel segíti a tájékoztatást és az információcserét a különböző területeken dolgozó szervezetek, szakemberek, érdeklődő tanárok és diákok között.

Az EURISY egy három-öt év időtartamú középtávú fejlesztési programmal áll elő, amelynek lényege tevékenységének aktivizálása, európai és észak-afrikai országokban konferenciák szervezése. Szerkezeti váltás lehet a szervezeten belül, hogy a tagdíjat nem fizető országok ezentúl társult tagokként csak megfigyelői státusszal rendelkezzenek majd. A következő évek programjáról és az EURISY kisebb szerkezeti átalakításáról a 2005. november 16-án tartandó Közgyűlés dönt.

Magyarországról dr. Pungor Ernő akadémikus az EURISY megalakulása óta a Szövetség tiszteletbeli tagja. A Magyar Űrkutatási Iroda 2001-ben csatlakozott a Szövetséghez. Az EURISY eddig négy jelentős rendezvényt tartott Budapesten. 1997: Konferencia a távérzékelés alkalmazásairól, 2000: "Hungarian Industrial Workshop", 2001: doktorandusz hallgatók részére környezetvédelmi konferencia. Magyarországon legutóbb 2004. május 27-28-án szervezett az EURISY konferenciát Második Galileo Konferencia egy Kibővített Európáért (Second Galileo Conference for an Enlarged Europe) címmel.

Magyar középiskolás diákok korábban 6 alkalommal vettek részt a szervezet ifjúsági találkozóján, háromszor díjat nyertek.

A Magyar Asztronautikai Társaság

A Magyar Asztronautikai Társaság ezen a néven 1986 óta működik, mint a MTESZ tagja. Feladata az űrkutatásban tevékenykedő szakemberek, továbbá az űrkutatás iránt érdeklődők összefogása, egy szervezetbe tömörítése. Kiemelkedő célja az űrkutatási ismeretterjesztés és az utánpótlás biztosítása. Ezért évente jelentkezik űrkutatási évkönyvvel Asztronautikai Tájékoztató címmel s az Űrkaleidoszkóp nevű ismeretterjesztő havonta megjelenő hírlevéllel. Évente nyári tábort szervez az érdeklődő iskolás korosztály számára (2005-ben Farkas Bertalan repülésének 25. évfordulója alkalmából Gyulaházán, a magyar űrhajós szülőfalujában). A MANT emellett évente hirdet esszépályázatot az általános és a középiskolai korosztály számára. Utóbbi korcsoport számára a fődíj az amerikai Huntsville-ben a NASA által szervezett Nemzetközi Űrtáborban való ingyenes részvétel. Az űrkutatás iránt érdeklődők számára a MANT rendszeresen ismeretterjesztő előadásokat szervez a Kossuth Klubban. A szervezetnek az országban több helyi csoportja van, külön említendő még Ifjúsági Csoportja, melynek két fontos tagozataként működik a Mars Society Magyar Tagozata, illetve a Gemma – Első Magyar Űrküldetés Szimulátor. Utóbbi az Uránia Csillagvizsgálóban biztosít “földi űrutazást” az érdeklődő látogatók számára.

A Társaság külföldi kapcsolataiban kiemelkedő helyet foglal el, hogy Magyarországról a MANT a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF) tagja. A MANT elnöke dr. Magyari Béla kiképzett magyar űrhajós, örökös tiszteletbeli elnöke dr. Almár Iván csillagász, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke.

A nyertes magyar pályamunkák a Magyar Asztronautikai Társaság honlapjáról érhetők el:
Nagy Krisztián: A Fekete Semmi
Tálas András: Barron