2005. VI. 24. - ÚJBÓLI FELHÍVÁS! - Amint arról tavaly októberben hírt adtunk (lásd archívumunkban), az ESA élettani kísérletsorozatához vállalkozó szellemű hölgyeket keresett. Azóta a kísérletek első sorozata már félidejéhez érkezett. A 12 kiválasztott jelentkezőnek nincs más dolga, mint 60 napot ágyban fekve kell tölteniük, 6 fokkal fejjel lefelé döntött helyzetben. Ezzel a testhelyzettel szimulálják az hosszú űrrepülés élettani hatásait. Eközben folyamatosan vizsgálják az élettani és pszichológiai hatásokat. A kísérlet alanyai közül négyen előírt tornagyakorlatokkal, négyen speciális táplálkozással csökkentik a szimulált súlytalanság kedvezőtlen hatásait, négyen pedig a kontrollcsoportot alkotják. A tavalyi felhívásra az EU tagországaiból több mint 1600-an jelentkeztek, közülük választották ki az első sorozat 12 résztvevőjét. A jelentkezők között voltak magyarok, a kiválasztottak között francia, brit, német, finn, holland, cseh és lengyel hölgyek vannak. A kísérletről részletes információk az ESA honlapján olvashatók. A második kísérletsorozat szeptemberben indul, erre még lehet jelentkezni, természetesen magyaroknak is, de továbbra is csak hölgyeknek. A jelentkezés feltételei a kísérletet az ESA megbízásából végrehajtó francia intézet (MEDES) honlapján olvashatók, ugyaninnen tölthető le a jelentkezési lap is.

2005. VI. 20. - Június 16-án délelőtt a kazahsztáni Kosztanaj körzetében sikeresen Földet ért a Foton-M2 műhold. Az Európai Űrügynökség (ESA) és az Orosz Szövetségi Űrkutatási Hivatal (Roszkozmosz) együttműködésével készített műholdról lásd május 31-i hírünket. A BIOPAN-5 nevű, 29 kg tömegű műszertárolóban elhelyezett 15 mérőegységből hármat a KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Kutatócsoportja tervezett és készített el. A 16 napos repülés közbeni folyamatos adatgyűjtés után Földi parancsra a BIOPAN-5 mûszertároló bezárult és a Foton-M2 hajtóműve a műholdat az orbitális pályáról egy parabolikus leszállópályára állította. A kb. 2500 kg tömegű, 220 cm átmérőjű visszatérő kabinról fokozatosan leváltak az egyes funkciókat ellátó egységek, melyek a Földi légkörben megsemmisültek. A kabin végül ejtőernyővel és fékezőrakéták segítségével simán ért Földet. A magyar detektorok néhány nap múlva Budapestre érkeznek, majd a KFKI Atomenergia Kutatóintézetében megkezdődik az izgalmasnak ígérkező kiértékelés folyamata. A tudományos programról további részletek az Űrvilág képes beszámolójában olvashatók.

2005. VI. 18. - Az ENSZ Világűrbizottsága (COPUOS, Committee on the Peaceful Uses of Outer Space) 2005. június 8–17. között Bécsben tartott, 48. ülésszakán tudomásul vette az egyes régiók javaslatait a Bizottság és Albizottságai tisztségviselőire a 2006–2007 időszakra. Mint ismeretes, az öt tisztségviselőt (a COPUOS elnöke és két alelnöke, valamint a két albizottság elnöke) az ENSZ öt regionális csoportja (Nyugat-Európa, Kelet-Európa, Afrika, Ázsia és Óceánia, Latin-Amerika) előre meghatározott, rotációs alapon jelöli. A COPUOS most megtartott ülése végén tudomásul vette, hogy az egyes csoportok a következő jelölteket állították a különböző tisztségekre: a COPUOS elnöke: Gérard Brachet (Franciaország); a Bizottság első alelnöke: Both Előd (Magyarország); a Bizottság második alelnöke: Paul R. Tiendrebeogo (Burkina Faso); a Jogi Albizottság elnöke: Raimundo González (Chile). A Bizottság tudomásul vette, hogy az ázsiai csoport az ülésszak végéig nem tudott megegyezni arról, hogy kit jelöljenek a Tudományos és Technikai Albizottság elnökének, jóllehet a jövő februári ülésen már az új elnöknek kell vezetnie az Albizottság munkáját.

2005. VI. 10. - Június 8-án megkezdődött az ENSZ Vilagűrbizottságának (COPUOS, Comitte on the Peaceful Uses of Outer Space) évi rendes ülésszaka. Az ülésen a Világűrbizottság 67 tagállamának küldöttségei áttekintik az űrtevékenység elmúlt évének legfontosabb eseményeit. Speciális szakmai kiegészítő programként ebben az évben az űrtevékenység eredményeinek régészeti alkalmazásairól szóló szimpóziumot rendeznek. Egyidejűleg India kiállításon mutatja be az ország legjelentősebb űrkutatási eredményeit. Az ENSZ Világűrbizottság munkájáról további részletek az ENSZ Világűriroda (OOSA, UN Office for Outer Space Affairs) honlapján olvashatók.

2005. VI. 10. - Június 7-én Luxemburgban tartotta második ülését az Európai Űrtanács, amelyet az EU és az ESA 2004-es keretmegállapodása nyomán hozott létre a két szervezet. Fő feladata az Európai Űrpolitika kidolgozása. A mostani ülés elfogadta az Űrpolitika alapelveit, a részletek kidolgozása a következő hónapok feladata lesz. Várhatóan az Űrtanács év végén tartandó harmadik ülésen fogadja el a végleges változatot. A mostani ülésen Edelgard Buhlman német tudományos és kutatási miniszter, az ESA miniszteri tanácsának soros elnöke, valamint Francois Biltgen luxemburgi kulturális, felsőoktatási és tudományügyi miniszter elnökölt. Az ülésen jelen volt Jean-Jacques Dordain, az ESA főigazgatója, valamint Gunter Verheugen az EU ipari és versenyképességi biztosa is. Az űrprogram irányelveiről a mostani ülésen elfogadott dokumentum szerint az EU a jövőben is az űrtevékenység alkalmazásaival, azon belül kiemelten a Galileo műholdas navigációs rendszerrel és a távérzékelés környezetvédelmi és biztonsági alkalmazásaival (GMES) foglalkozik. Az ESA feladata elsősorban a világűr tudományos kutatása és a feladatok megvalósításához szükséges eszközök létrehozása. Az európai űrpolitika végrehajtásához szükséges pénzügyi háttérről az elkövetkezö hónapokban születik döntés. Annyi azonban bizonyos, hogy az EU-n belül elsősorban a VII. Keretprogram (lásd április 8-i hirűnket), a transz-európai hálózatok programja, valamint a versenyképességi és innovációs program jön számításba. Az ESA költségvetését továbbra is a tagországok hozzájárulása fedezi az Űrügynökség kötelező és önkéntes programjaihoz. Az Űrtanács üléséről további részletek az ESA honlapján olvashatók.

2005. V. 31. - Az Európai Űrügynökség (ESA) és az Orosz Szövetségi Űrkutatási Hivatal (Roszkozmosz) együttműködésével 2005. május 31-én egy Bajkonurból (Kazahsztán) indított Szojuz-U típusú hordozórakéta sikeresen pályára állította a Foton-M2 műholdat, amely a kozmikus sugárzás fizikai és biológiai hatásainak vizsgálatára 385 kg hasznos tömegű, 39 mérőberendezésből álló laboratóriumot vitt magával. A Földre visszatérõ egység külsõ felületén található, szétnyitható, BIOPAN-5 nevet viselõ, 29 kg tömegű műszertárolóban elhelyezett 15 mérőegységből hármat a KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Kutatócsoportja tervezett és készített el. Ezek feladata, egyrészt, a kis energialeadású, de nagy sugárdózist szállító részecskék (foton, proton) védõanyagban (mint pl. az űrsétákhoz használt öltözetek anyagában) történõ gyengülésének, valamint az elsõdleges, nagy energiájú kozmikus sugárzás, illetve ezek által a Föld légkörében kiváltott másodlagos neutronsugárzás vizsgálata. A küldetés tudományos programjáról további részletek az Űrvilág cikkében olvashatók, illetve a sikeres startról az ESA honlapja ad hírt.

2005. V. 27. - Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter a magyar űrkutatás területén kifejtett, kimagaslóan eredményes szakmai tevékenysége elismeréseképpen a magyar űrkutatás területén odaítélhető legmagasabb elismerést, a „Bay Zoltán-díjat” adományozta Apáthy Istvánnak, a KFKI Atomenergia Kutató Intézet űrelektronikai csoportvezetőjének, az űrhajózásban használatos Pille személyi dózismérő berendezés kifejlesztésében való közreműködéséért, valamint a műszer folyamatos továbbfejlesztésének és több sikeres űrrepülésre történő előkészítésének irányításáért. Az űrkutatást felügyelő miniszter, a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke a díjat a magyar űrrepülés 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen adta át. A tavaly alapított Bay Zoltán-díj átadására most került sor második alkalommal, a díj első kitüntetettje dr. Ill Márton csillagász volt (lásd tavaly október 21-i hírünket). Apáthy Istvánnak ezúton is gratulálunk a magas kitüntetéshez.

2005. V. 27. - Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter a magyar űrrepülés 25. évfordulója alkalmából a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tartott emlékülés és tudományos konferencián a 2005-ben alapított „Magyar a Világűrben” emlékérmet adományozta Farkas Bertalan nyugállományú dandártábonok űrhajósnak, a magyar űrrepülés 25 évvel ezelőtti sikeres végrehajtásáért. Ezen kívül a magyar űrkutatást felügyelő miniszter „A Magyar Űrkutatásért” szakmai érmet adományozta dr. Hideg János nyugállományú orvos-tábornoknak, a magyar űrhajósjelöltek kiválogatásának szakmai irányításáért és az űrrepülés során végrehajtott orvos-biológiai kutatási program irányításáért; dr. Magyari Béla nyugállományú mérnök ezredesnek, kiképzett űrhajósnak, az űrrepülési programban kiképzett űrhajósként való részvételéért, és az űrkutatás-űrhajózás népszerűsítése területén végzett eredményes munkájáért; és dr. Szabó József nyugállományú honvédtábornoknak, a magyar űrrepülés előkészítéséért, a sikeres tudományos program összeállításáért és eredményes egyetemi űrkutatási oktatómunkájáért. Gratulálunk!

2005. V. 27. - A FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium szerzői kollektívája a Magyar Űrkutatási Iroda megbízásából elkészítette az "EUPOS megvalósítási tanulmány" című dokumentumot a nagy pontosságú műholdas navigáció hazai fejlesztési lehetőségeiről. A tanulmánya KGO honlapján érhető el.

2005. V. 20. - Felhívjuk a látványos űrfelvételek iránt érdeklődő olvasóink figyelmét, hogy az ELTE TTK műholdvevő antennájával vett képek rendszeresen megjelennek az origo tudomány rovatában (A hét műholdképe c. sorozat), illetve az Űrvilág honlapokon. A képekhez az ELTE Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoport és a Meteorológiai Tanszék munkatársai rövid, közérthető, szakszerű magyarázatokat fűznek. Az eddig feldolgozott legszebb és legérdekesebb képek gyűjteménye itt közvetlenül is elérhető.

2005. V. 20. - A Német Űrügynökség (DLR) 2005. szeptember 27-29. közt Berlinben konferenciát szervez a közép- és kelet-európai országok részére a GMES (a távérzékelés környezetvédelmi és biztonsági alkalmazásai) témakörében. A GMES egyre fokozódó jelentősége miatt (lásd április 8-i hírünket) fontos, hogy minél több hazai szakember használja ki nemzetközi együttműködések kialakítására, továbbfejlesztésére a konferencia kínálta lehetőséget. A meghívásos konferencia honlapja a www.dlr.de/dlr-eo-conference címen érhető el, ugyanitt olvasható a részletes információk eléréséhez szükséges jelszó igénylésének módja is.

2005. V. 20. - Az Európai Űrügynökség, a Gdyniai Tengerészeti Egyetem és a Lengyel Űrkutatási Központban működő lengyel Galileo Point 2005. október 27-28-án „Workshop on EGNOS performance and applications” címmel szakmai tanácskozást rendez az EGNOS helyzetéről és a nemzetközi együttműködés lehetőségeiről, elsősorban a szakmai részletek iránt érdeklődő hallgatóság számára. Részletes információk a lengyel Galileo Point honlapján (EGNOS Workshop 2005) érhetők el.

2005. V. 20. - A lengyel Galileo Point és a Lettországi Egyetem (University of Latvia) május 12-13-án Rigában Galileo információs napokat szervezett. A konferencián mintegy 80-100 szakember vett részt. Az ötfős magyar küldöttségben a kormányzat (MŰI, IHM), egy-egy kutatóintézet, non-profit szervezet és cég képviselői voltak jelen a tanácskozáson. Az előadók bemutatták a Galileo, az EGNOS és a Glonassz jelenlegi helyzetét, a nemzetközi együttműködés lehetőségeit. A második napon többségében az 10 új EU tagország képviselői - köztük két magyar előadó, Mező Gergely (RSOE) és Szentpéteri László (TTTC Kft.) – számoltak be a műholdas navigáció alkalmazásában elért eredményekről. További részletek, valamint az előadások anyaga a lengyel Galileo Point honlapján olvashatók.

2005. V. 13. - Galileo Masters Competition 2005! néven hirdetett pályázatot két német cég a bajor Gazdasági, közlekedési, infrastrukturális és technológiai ügykért felelős minisztérium támogatásával, a műholdas navigáció kereskedelmi alkalmazásai lehetőségeinek felkutatására. További részletek az Űrvilág cikkében olvashatók. Ha a felhívás eredeti, teljes szövegére kíváncsi, kattintson ide!

2005. IV. 22. - Amint arról tavaly októberben hírt adtunk (lásd archívumunkban), az ESA élettani kísérletsorozatához vállalkozó szellemű hölgyeket keresett. Azóta a kísérletek első sorozata már félidejéhez érkezett. A 12 kiválasztott jelentkezőnek nincs más dolga, mint 60 napot ágyban fekve kell tölteniük, 6 fokkal fejjel lefelé döntött helyzetben. Ezzel a testhelyzettel szimulálják az hosszú űrrepülés élettani hatásait. Eközben folyamatosan vizsgálják az élettani és pszichológiai hatásokat. A kísérlet alanyai közül négyen előírt tornagyakorlatokkal, négyen speciális táplálkozással csökkentik a szimulált súlytalanság kedvezőtlen hatásait, négyen pedig a kontrollcsoportot alkotják. A tavalyi felhívásra az EU tagországaiból több mint 1600-an jelentkeztek, közülük választották ki az első sorozat 12 résztvevőjét. A jelentkezők között voltak magyarok, a kiválasztottak között francia, brit, német, finn, holland, cseh és lengyel hölgyek vannak. A kísérletről részletes információk az ESA honlapján olvashatók. A második kísérletsorozat szeptemberben indul, erre még lehet jelentkezni, természetesen magyaroknak is, de továbbra is csak hölgyeknek. A jelentkezés feltételei a kísérletet az ESA megbízásából végrehajtó francia intézet (MEDES) honlapján olvashatók, ugyaninnen tölthető le a jelentkezési lap is.

2005. IV. 22. - Az Európai Űrügynökség új oktatási honlapot indított a sci.esa.int/education címen. A honlapon az űrkutatás és csillagászat, valamint azok oktatása iránt érdeklődő pedagógusok, de a diákok is érdekes anyagokat találhatnak. Javasoljuk, hogy minél többen próbálják ki az új oktatási honlapot.

2005. IV. 22. - Az Európai Űrügynökség (ESA) április 19-21. között a noordwijki (Hollandia) ESTEC Űrközpontjában rendezte meg a Cosmic Vision 2015–2025 konferenciát. A mintegy 200 szakember részvételével lezajlott tanácskozáson ismertették azokat a javaslatokat, amelyek közül az ESA a közeljövőben ki fogja választani a megjelölt időszakban megvalósítandó tudományos űrprogramjait. Természetesen a javasolt programoknak csak töredéke fog megvalósulni, mert bár az ESA napi 1 millió eurót költ tudományos programjaira, ez csak a legfontosabb küldetések megvalósítására elegendő. Az előadások négy fő téma köré csoportosultak: 1. Az élet és a bolygók keletkezésének feltételei; 2. A Naprendszer és működése; 3. A Világegyetem alapvető törvényei; 4. A Világegyetem eredete és összetétele. Értelemszerűen ezek a témák jelentik középtávon az ESA tudományos kutatásainak súlypontját. A konferenciáról részletes háttéranyagok a sci.esa.int/cosmicvision2020 honlapon olvashatók. A rendezők ígérete szerint ugyanitt hamarosan az előadások anyaga is megtekinthető lesz.

2005. IV. 8. - Az Európai Bizottság április 6-án elfogadta az EU új kutatási keretprogramjáról szóló javaslatot. Az "EU research - Building Knowledge Europe" című dokumentum lényegében az EU 2007-2013 évekre szóló új, VII. kutatási keretprogramjának (FP7) tervezete. A javaslat szerint az említett időszakban az EU 67,8 milliárd eurót fordítana kutatás-fejlesztésre (FP6: 13,1 milliárd). Az űrkutatás/űrtevékenység ezúttal is nevesítve, önálló soron szerepel a javaslatban, változás a VI. keretprogramhoz képest, hogy az űrtevékenységet ezúttal nem a repüléssel, hanem a biztonsággal párosították (Security and Space), feltételezhetően az eddiginél is nagyobb hangsúlyt adva ezzel a GMES-nek. A tervek szerint az EU FP7 a következő hétéves pénzügyi ciklusban 3,5 milliárd eurót fordítana a Security and Space finanszírozására, ami a teljes költségvetés 5%-a, vagyis a relatív növekedés is minden bizonnyal számottevő, noha a biztonsági és űrkutatási feladatok finanszírozásának belső arányai egyelőre nem ismertek. Az EC erről április 7-én kiadott sajtóközleménye részletes előzetes ismertetést tartalmaz a programról. A program végső elfogadása előtt a tagországok képviselői a Tanácsban, illetve az Európai Parlament is megvitatja.