2011. XII. 23. - Kellemes Ünnepeket! - Ezúton kívánunk minden kedves Olvasónknak Áldott, Békés Karácsonyt és a 2012-es jubileumi évre egészségben, sikerekben gazdag Boldog Új Esztendőt! Az év folyamán számos fontos hazai űrkísérlet várható, több műszer is repül majd különböző műholdakon, de elindul az első magyar műhold, a MaSat-1 is. Ami az űrkutatás szempontjából az egyik legfontosabb, 2012-ben eldőlhet, csatlakozik-e hazánk az Európai Űrügynökséghez.

2011. XII. 23. - Németh Lászlóné az űrkutatást felügyelő miniszter - A köztársasági elnöknek a nemzeti fejlesztési miniszter kijelöléséről szóló 324/2011. (XII. 23.) KE határozata értelmében 2011. december 23-ától Németh Lászlóné a nemzeti fejlesztési miniszter. A miniszteri pozíció december 15-én vált megüresedetté, a köztes időben Fónagy János parlamenti államtitkár, majd Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter gyakorolták a nemzeti fejlesztési miniszter jogkörét, így az űrkutatás felügyeletét.

2011. XII. 20. - Navracsics Tibor felügyeli az űrkutatást - A Miniszterelnöknek a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörét gyakorló miniszter kijelöléséről szóló 2/2011. (XII. 20.) ME rendelete alapján 2011. december 20-tól a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője, így az űrtevékenység felügyelője ideiglenesen dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. A rendelet az új miniszter kinevezéséig marad hatályos.

2011. XII. 15. - Fónagy János felügyeli az űrkutatást - Hazánknak a Nemzetközi Valutaalappal való tárgyalásainak sikere érdekében december 15-től Fellegi Tamás IMF-tárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszterként folytatja munkáját. A nemzeti fejlesztési miniszter jogköreit az új miniszter kinevezéséig ideiglenesen dr. Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára gyakorolja. Ennek megfelelően, december 15-étől Fónagy János felügyeli hazánk űrtevékenységét. Államtitkár úr 2000. december 1. és 2002. május 26. között közlekedési és vízügyi miniszterként már ellátta ezeket a feladatokat.

2011. XII. 14. - Az év ismeretterjesztő tudósai - A Tudományos Újságírók Klubja december 12-én a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat székházában átadta "Az év ismeretterjesztő tudósa" díjakat, mely elismerésekben a 2010-es és 2011-es évekre vonatkozóan Illés Erzsébet és Almár Iván, valamint Hargittai Magdolna és Hargittai István részesültek (egy-egy tudós házaspár). A díjazottakról három kisbolygó is megemlékezik, melyeket a díjátadás során felfedezőjük, Sárneczky Krisztián mutatott be. A 2004-ben felfedezett égitestek a Nemzetközi Csillagászati Unió döntése nyomán ettől fogva hivatalosan az 191856 Almáriván, 191857 Illéserzsébet és az 192155 Hargittai nevet viselik. Almár Iván nem csak csillagászként és ismeretterjesztőként, hanem a magyar űrkutatás egyik megalapozójaként is ismert, 2009-ig az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöki tisztét is betöltötte. 2006. február 13-án, az ŰTT 100., jubileumi ülésén Kovács Kálmán informatikai és hírközlési minisztertől a magyar űrtevékenység legmagasabb elismerésében, Bay Zoltán-díjban részesült. Illés Erzsébet szintén csillagászként elsőként foglalkozott műholdak mozgásának számítógépes kiértékelésével, jelenleg a bolygók és a Naprendszer más égitestjeinek tanulmányozásával foglalkozik. Mind mostani elismeréseikhez, mind a "kisbolygókhoz" gratulálunk!

2011. XII. 12. - Interjú a PECS Iroda igazgatójával - November 30-án, a PECS beszámolót követően az Index hírportál interjút készített Bernard Zufferey-jel, a PECS Iroda igazgatójával és Both Előddel, az NFM Magyar Űrkutatási Iroda vezetőjével. Zufferey úr az interjúban hangsúlyozta, a magyar kutatók kiemelkedő szaktudással rendelkeznek az űrkutatás területén, s megemlítette, hogy a volt szocialista országok közül elsőként kötött megállapodást az ESÁ-val. Elmondta továbbá, hogy az ország felkészült az ESA-csatlakozásra, s reméli, erre 2013-ban sor kerülhet. Both Előd ezt kiegészítve hozzátette, hazánknak legkésőbb 2012 közepéig kell nyilatkoznia csatlakozási szándékáról. Az interjút az Index oldalán olvashatják teljes terjedelmében.

2011. XII. 12. - PECS beszámolók az NFM-ben - November 29-30-án került sor a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium épületében az idei második PECS beszámolóra. A beszámoltatáson az ESA PECS Irodája és a minisztériumba integrálódott Magyar Űrkutatási Iroda közösen vizsgálták a hazai PECS projektek teljesülését.

2011. XII. 12. - Negyven éves az Interszputnyik - Negyven évvel ezelőtt, 1971. november 15-én alakult meg az "INTERSZPUTNYIK Nemzetközi Űrtávközlési Rendszer és Szervezet". A jelenleg 12 műholdat üzemeltető szervezetnek Magyarország 1972. július 12-én vált teljes jogú tagjává a honlapunkon is megtalálható 1972. évi 23. tvr. hatályba lépésével. A szervezet számára Magyarországon Taliándörögdön 1978-ban építették fel űrtávközlési állomást, amelyet az elmúlt évtizedek során folyamatosan karban tartottak, korszerűsítettek. Az állomás jelenleg is használatban van, "központi épülete műemlék. Az Interszputnyiknak jelenleg 25 tagállama van. 1997 júniusában a Lockheed Martin amerikai vállalattal közös vállalkozást indított: a "Lockheed Martin Intersputnik" az Interszputnyik nevű távközlési műhold üzemeltetésében vesz részt. További információt a szervezet honlapján olvashatnak.

2011. XII. 12. - Az első Vega rakétával indul a MaSat-1 - Várhatóan január végén, az Európai Űrügynökség által fejlesztett Vega hordozórakéta első, kísérleti repülésekor indul a világűrbe az első magyar műhold, a MaSat-1. A BME hallgatói által épített műhold mindössze 10 cm oldalhosszúságú, kocka alakú, 1 kg tömegű űreszköz, amely a mágneses tér általi pozicionálással kapcsolatos technológiai kísérletet is végrehajt. A Vega hordozórakéta a MaSat-1-en kívül még további hét műholdat is pályára állítana, köztük az első lengyel és első román műholddal (hasonló méretű ún. cubesat-ek). A MaSat-1 élettartamát három hétre tervezik, a "földi irányítóközpont" a Műegyetem szolgál, ahol a szükséges antennákat már korábban kiépítették. További, részletes információkat a MaSat-1 weboldalán olvashatnak.

2011. XI. 11. - Űrkutatási konferencia Luccában - November 10-én, az olaszországi Luccában rendezték meg az Európai Űrügynökség és az Európai Unió tagországainak űrtevékenységet felügyelő miniszterei (illetve az őket képviselő delegációvezetők) részvételével zajló 3. Európai Űrkutatási Konferenciát. (A rendezvényen összesen 41 ország képviseltette magát, mivel arra más űrhatalmakat, jelentős űrtevékenységgel rendelkező országokat is meghívtak.) Az ülésen közös nyilatkozatot fogadtak el, amely hangsúlyozza: "az emberi űrrepülés elmúlt 50 éve alatt olyan mértékben váltak összetetté az űrkutatással kapcsolatos feladatok, hogy azokat csak széles nemzetközi együttműködés keretében lehet megvalósítani". A konferencia egyúttal a Magas Szintű Nemzetközi Űrkutatási Platform (High Level International Space Exploration Platform - HISEP) első ülésének is helyt adott, amely az űrtevékenységgel foglalkozó európai országok stratégiai együttműködését segítő, konzultatív fórumként működik a jövőben - áll a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményében. Az ülésen hazánkat Kovács Tamás Iván, az NFM európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára és Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója képviselte. További részletes információkat a konferencia honlapján olvashatnak. (A lenti képek forrása az ESA.)

2011. XI. 11. - Föld körüli pályán a Fobosz-Grunt és a Jinghuo-1 - November 8-án egy Zenyit-2 hordozórakéta segítségével Bajkonurból sikeresen felbocsátották a Fobosz-Grunt és a hozzákapcsolt Jinghuo-1 orosz-kínai űrszonda(együttes). A pályára állást követően azonban nem sikerült a gyorsítófokozatnak a Mars irányába indítania az űrszondát, így az Föld körüli pályán maradt, és jelenleg csak az akkumlátorok jelentik számára az energiaforrást. Utóbbi (napelemek használata nélküli) élettartamát, a pályamagasság csökkenését, valamint a Marshoz indítási ablak hosszát figyelembe véve a kutatóknak néhány nap (egyes források szerint legfeljebb kb. másfél hét) áll rendelkezésre a hiba okának kiderítésére, új szoftver vagy új parancsok továbbítására. A helyzetet nehezíti, hogy a szondától a felbocsátást követően, már Föld körüli pályáról ugyan kaptak telemetriai adatokat, ám azóta nem veszik a szonda jeleit. (Ezt a botantenna és a végfokozat helyzete is okozhatja, ill. az, hogy a szonda esetleg felbocsátás előtti üzemmódba állt, s várja a programindítási parancsot.) November 11-én sem sikerült a kommunikáció felvétele. Ha a szondával sikerül a kapcsolatfelvétel, akkor a telemetriai adatok alapján meg kell határozni a hiba okát, s az alapján olyan parancsot kidolgozni majd felküldeni, amelynek teljesítésével a Fobosz-Grunt elindulhat a Mars felé. A Fobosz-Grunt feladata a Mars Phobos holdjára történő leszállás, ott egy éven át tartó mérések végzése. A szondán elhelyeztek egy visszatérő egységet, amely a leszállás után legfeljebb egy héttel indulna vissza mintákkal megrakva a Föld irányába. A szondán elhelyeztek egy biológiai kísérletet is, többféle baktériumot, egysejtűt, egy medveállatkát és földi talajmintát tartalmazó rekeszt. (Így az első marsi "űrhajóként" is fel lehet fogni a küldetést.) A Fobosz-Grunthoz egy 2007-es orosz-kínai megállapodás alapján hozzáillesztették a Jinghuo-1 kínai Mars-szondát, feladata a Mars körüli pályáról a bolygó kozmikus környezetének vizsgálata. A Fobosz-Grunt közép-európai vonatkozása, hogy a lengyelek talajba fúró készüléket építettek a szonda számára a mintavétel céljából. A Szovjetunió (és Oroszország) az eddigi 17 Mars-szondájából 17 volt sikertelen.

2011. XI. 11. - Útnak indult a Csibisz műhold - Október 30-án sikeresen felbocsátották a Progressz M-13M teherűrhajót, melynek feladata a Nemzetközi Űrállomás legénységének ellátása, valamint tudományos kísérletek feljuttatása. A Progressz különleges utasa azonban egy tudományos műhold is, amely a teherűrhajó 2012 eleji leválasztásakor áll majd önállóan Föld körüli pályára. A Csibisz nevű mikroműhold magyar vonatkozása, hogy műszerparkjához az ELTE Űrkutató Csoportja a BL Electronics Kft.-vel együttműködve a SAS3-CH elektromágneses hullámanalizátor fejlesztésével és megépítésével járult hozzá. A műszerről és fejlesztésének történetéről részletesen az Űrvilágon olvashatnak.

2011. XI. 11. - Sikeres ballonkísérlet Magyarországon - A Vega Magaslégkör Ballon Projekt keretében a Vega Csillagászati Egyesület és a Hegyhátsáli Csillagvizsgáló együttműködésében, az AstroTech KKT. támogatásával amatőr ballonkísérletet végeztek október 31-én. A műszerekkel (pl. kamerával) felszerelt ballon hozzávetőleg 27 km-es magasságot ért el. A repülés során mintegy nyolcszáz felvétel készült, többek között a Keszthelyi-öbölről, a Bakonyról, az Alpokról és több más földfelszíni területről. Azonban a legérdekesebb, hogy a képeken jól látható a világűr sötétje, a Föld görbülete, két képen pedig még a Hold is előtűnik. A ballon emelkedésekor a kamera objektívjén megfigyelhető, ahogy kifagy egy vízcsepp, ami aztán a magasabb régiókban elszublimál. Az adatok elemzése jelenleg még folyik, de az egyesület már újabb kísérlet lehetőségét vizsgálja. További információk a Vega Csillagászati Egyesület beszámolójában olvasható (lent: válogatás a VCSE honlapján megjelent képekből). Érdekes hír, hogy október 15-én a régióban Románia is végrehajtott egy hasonló ballonkísérletet. A román ballon 35 km magasságig emelkedett. A fő különbséget a két kísérlet között az jelenti, hogy míg a magyar projektet civil kezdeményezésre, kizárólag civil támogatásból, addig a román projektet a Román Űrügynökség vezetésével valósították meg.

2011. XI. 4. - Európai kísérletek a Sencsou-8 fedélzetén - Október 31-én (helyi idő szerint november 1-jén) pályára állt a kínai Sencsou-8 űrhajó. A legénység nélküli űreszköz november 2-án csatlakozott a Tienkung-1 űrállomáshoz. Ez volt az első kínai űrdokkolás. A Sencsou-8 több hétig tartózkodik az űrben, a dokkolási manővert megismétli. Az űrhajó fedélzetén tudományos kísérletek is helyet kaptak, melyek közül a SIMBOX (Science in Microgravity Box) nemzetközi együttműködésben valósul meg: a német DLR űrhivatal és az Európai Űrügynökség kapcsolódott be két kísérlettel a SIMBOX-projektbe.

2011. X. 24. - Elindult az európai Szojuz, pályán az első Galileo-holdak - Két igen fontos eseményre került sor - tulajdonképpen egyszerre - október 21-én. Francia Guyanából pályára állították az Európai Unió és az Európai Űrügynökség közös műholdas navigációs projektjének részét képező első két műholdat. A Galileo a világ 4. globális navigációs rendszere: a már kiépített amerikai GPS és az orosz Glonassz (melynek kiépítését a műholdak elöregedése miatt újra kellett indítani az ezredforduló után), valamint a már több tagból álló kínai Beidou mellett. A Galileo - ha valamennyi tagját pályára állítják - önálló, stratégiailag jelentős navigációs rendszert biztosít az európai (és a világ más területein élő) felhasználók számára. Segítségével például várhatóan hamarabb kiépül a megtett út alapú autópálya díjfizetési rendszer. Ezzel összemérhető fontosságú az "európai Szojuz" rakéta első startja. A két Galileo-holdat pályára állító hordozóeszközt egy ESA-Oroszország megállapodás alapján telepítették az oroszok Francia-Guyanára. A Szojuz így az ESA rakétacsaládjának szerves részévé vált. (A másik ESA-rakéta az Ariane-5; de néhány hónap múlva elindulhat az első Vega hordozórakéta is.)

2011. X. 24. - VesselSat-1, a magyar űripar egy sikere - Október 12-én egy indiai PSLV hordozórakéta segítségével pályára állították a VesselSat-1, luxemburgi gyártású műholdat. A csupán mintegy 28,7 kg tömegű űreszköz a tengerhajózásban kap fontos szerepet. A műhold a magyar űrtevékenység számára is fontos, az adatcsatorna fedélzeti digitális modulátorát ugyanis a Bonn-Magyarország Elektronikai Kft., a legnagyobb hazai űripari cég munkatársai készítették. (A vállalat a VesselSat-1-et követő további műholdakhoz is leszállította berendezését.) Az eseményről részletesen az Űrvilág számolt be; a cikkben egy Solymosi Jánossal, a cég űripari igazgatójával készített interjút is olvashatnak.