Az ENSZ Közgyűlése már az első műhold felbocsátását (1957. X. 4.) követő évben döntött arról, hogy Committee on the Peaceful Uses of Outer Space (a világűr békés célú felhasználásával foglalkozó bizottság, röviden: Világűrbizottság) ad hoc bizottságot hoz létre a világűr békés célú hasznosításának tanulmányozására. A Közgyűlés 1348 (XIII). számú, 1958. XII. 13-án kelt határozatában egyebek között kinyilvánította azon óhaját, hogy „a nemzetek közötti rivalizálás ne terjedjen ki a világűrre”, ugyanakkor tudomásul vette, hogy „a világűrrel kapcsolatos új fejlemények az emberi létezés új dimenzióját nyitották meg, miáltal új lehetőséget teremtenek az emberiség tudásának gyarapítására és életének jobbá tételére”. Egyúttal felkérte a 18 tagú Bizottságot, hogy a következő évben tegyen jelentést a Közgyűlésnek az ENSZ-ben és más szervezetekben folyó, az űrkutatással kapcsolatos tevékenységről, beleértve a nemzetközi együttműködés lehetőségeit és a várhatóan felmerülő jogi problémákat.

Az ad hoc Bizottság jelentése nyomán a Közgyűlés 1959. XII. 12-i, 1472 (XIV). számú határozatában a fenti célok megvalósítása érdekében már mai nevén (COPUOS) létrehozza a Világűrbizottságot. Figyelemreméltó, hogy a Bizottság 24 tagja között már Magyarországot is ott találjuk, noha az ad hoc Bizottságnak hazánk még nem volt tagja.

A Világűrbizottság tagországainak a száma folyamatosan emelkedik, a Bizottságnak jelenleg 67 ország a tagja (a tagok listája az OOSA honlapján olvasható). A Bizottság két legújabb tagja 2004 óta Líbia és Thaiföld. Emellett évről évre 5–10 ország kér az adott évre eseti megfigyelői státuszt. Ugyanakkor megfigyelőként több, az űrtevékenység alkalmazásaiban érintett ENSZ szakosított szervezet, valamint más nemzetközi szervezet is részt vesz a COPUOS munkájában. Ily módon – tagjai számát tekintve – a COPUOS az ENSZ legnagyobb bizottságai közé tartozik.

A Világűrbizottság 1993-ig New Yorkban tartotta üléseit, 1994 óta pedig Bécsben működik.